A közzétételi kötelezettség nemcsak a képviselőkre, hanem a polgármesterre és valamennyi alpolgármesterre – így a nem képviselő alpolgármesterre is – kiterjed!
Bevezetés – korábbi NAIH megkeresésünk és a Hatóság válasza
2026. augusztus elején már részletesen foglalkoztunk az önkormányzati vagyonnyilatkozatok honlapi közzétételének új szabályaival. A jogszabály gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban konzultációs beadvánnyal fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, amely kérdéseinkre a NAIH tájékoztatásában válaszolt.
Korábbi cikkünkben ennek alapján többek között bemutattuk, hogy:
- a honlapi közzétételi kötelezettség 2026. június 29-én hatályba lépett;
- a vagyonnyilatkozatok külön menüpontban, PDF-formátumban történő elérhetővé tétele a NAIH szerint megfelelő közzétételi mód;
- az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerinti közzététel az Infotv. 37. § (2) bekezdése szerinti különös közzétételi kötelezettségnek minősül;
- valamint részletesen foglalkoztunk a megbízatás megszűnését követő hároméves időtartammal és a dokumentum későbbi eltávolításának gyakorlati kérdéseivel.
A NAIH most általános tájékoztatót tett közzé
A NAIH időközben NAIH-16675-1/2026. ügyiratszámon külön, nyilvános tájékoztatót tett közzé „az önkormányzati testületek tagjai (önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester) által tett vagyonnyilatkozatok közzétételéről”.
A tájékoztató megerősíti a korábbi cikkünkben ismertetett közzétételi szabályokat és több olyan kérdéssel is foglalkozik, amelyre mi korábban nem tértünk ki részletesen.
A NAIH 2026. augusztus 26-án közzétett tájékoztatója megerősíti, hogy az Mötv. 39. §-ában bevezetett kötelező honlapi közzétételt nemcsak az önkormányzati képviselőkre, hanem a polgármesterre és valamennyi alpolgármesterre – így a nem képviselő alpolgármesterre is – alkalmazni kell.
1. A polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozata is közzéteendő
Az Mötv. 39. § (3) bekezdése közvetlenül az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatáról rendelkezik: a képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, és azt a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A közzétételi kötelezettség azonban nemcsak az önkormányzati képviselőkre terjed ki.
Az Mötv. 72. § (4) bekezdése alapján a polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat. A NAIH ezért egyértelműen rögzíti, hogy a 2026. június 29-én hatályba lépett módosítást követően a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvánosságára is vonatkoznak az Mötv. új, kötelező honlapi közzétételt előíró szabályai.
A nem képviselő alpolgármester vagyonnyilatkozatát is közzé kell tenni.
A NAIH külön is foglalkozik azzal az esettel, amikor az alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választják.
Az Mötv. 75. § (2) bekezdése alapján a nem képviselő alpolgármester ugyan nem tagja a képviselő-testületnek, azonban jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Mötv. 79. § (2) bekezdése pedig a polgármester jogállására vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni az alpolgármesterre.
A NAIH ebből azt a következtetést vonja le, hogy mind a képviselő-testület tagjai közül választott, mind a nem képviselő alpolgármestert terheli a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, és mindkét esetben a saját vagyonnyilatkozat közérdekből nyilvános, amelyet a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A honlapi közzététel ellenőrzésekor tehát nem elegendő kizárólag az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait számba venni: közzé kell tenni a polgármester és valamennyi alpolgármester – ideértve a nem képviselő alpolgármestert is – saját vagyonnyilatkozatát.
2. Nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozata főszabály szerint nem nyilvános
Más szabályok vonatkoznak a képviselő-testület bizottságának olyan tagjára, aki nem önkormányzati képviselő.
A nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a NAIH tájékoztatója szerint nem az Mötv. 39. §-án, hanem az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontján alapul. A nyilatkozatot ezért nem az Mötv., hanem a Vnytv. melléklete szerinti tartalommal kell megtennie.
Lényeges különbség, hogy ez a vagyonnyilatkozat főszabály szerint nem nyilvános.
A nem képviselő bizottsági tag által a Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat főszabály szerint nem nyilvános, így annak megismerése, közzététele az érintett nem képviselő bizottsági tag hozzájárulásával, a védett adatok anonimizálásával lehetséges.
A NAIH arra is felhívja a figyelmet, hogy a Vnytv. 4. § d) pontja alapján a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában fel kell tüntetni!
A Hatóság felhívja a figyelmet a Kúria Önkormányzati Tanácsa gyakorlatára, mely szerint a Vnytv. 4. § d) pontja egyértelmű jogalkotási felhatalmazást tartalmaz az önkormányzatok számára a helyi önkormányzat külsős bizottsági tagja vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége rendeletben való szabályozása tekintetében: „[a] vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen minőségükben alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában fel kell tüntetni".
3. A nemzetiségi önkormányzati képviselőkre nem terjed ki az új kötelező honlapi közzététel
A NAIH külön kitér a nemzetiségi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára is.
Esetükben a vagyonnyilatkozat-tételre és annak megismerhetőségére továbbra is a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nektv.) 103. §-a irányadó; ezt a 2026. évi XVIII. törvény módosítása nem érintette.
A nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, ezért közérdekű adatigénylés útján bárki megismerheti, és egyedi közzétételi listában közzé is tehető. Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerinti kötelező honlapi közzététel azonban nem vonatkozik erre a személyi körre.
4. Mit kell felismerhetetlenné tenni a közzétett vagyonnyilatkozatból?
A NAIH új tájékoztatója részletesebben foglalkozik a közzétehető és a védendő adatok körével is.
A vagyonnyilatkozat kötelező tartalmát az Mötv. 2. melléklete határozza meg. A Hatóság álláspontja szerint az adatkezelőnek nincs mérlegelési joga abban, hogy az ott kötelezően megadandó adatok közül melyeket tartja a nyilvánosság számára szükségesnek vagy arányosnak.
Ennek megfelelően nem lehet például önmagában adatvédelmi megfontolásra hivatkozva felismerhetetlenné tenni az Mötv. 2. melléklete alapján kötelezően feltüntetendő adatokat. A NAIH külön kitér a munkajogviszonyra is: a hivatkozott kúriai gyakorlat alapján a képviselő és munkáltatója is köteles tűrni a munkajogviszony tényének és az abból származó díjazásnak a megismerését, és a munkáltató nem korlátozhatja e közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát.
Ugyanakkor, ha a képviselő a saját vagyonnyilatkozatában feltünteti a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, illetve gyermeke nevét, ezeket a személyes adatokat a honlapi közzététel előtt felismerhetetlenné kell tenni.
5. Az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok nem tehetők közzé
A NAIH különbséget tesz a vagyonnyilatkozat kötelező tartalma és a vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok között.
Az Mötv. jelenleg hatályos 2. melléklete nem tartalmazza kötelező vagyonnyilatkozati adatként például a hitelintézeti folyószámlaszámot vagy a helyrajzi számot. Ezeket az adatokat a képviselő az ellenőrzés céljából szolgáltatja a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnak.
Az Mötv. 39. § (5) bekezdése alapján az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg és azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölniük kell.
6. A honlapi közzététel módjára is figyelni kell!
A NAIH megerősíti, hogy az Mötv. 39. §-ában előírt honlapi közzététel az Infotv. 37. § (2) bekezdése szerinti különös közzétételi kötelezettség, ezért az Infotv. 33. § (1) bekezdésének követelményeit is teljesíteni kell: a vagyonnyilatkozatnak a honlapon digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül és korlátozástól mentesen kell hozzáférhetőnek lennie, biztosítani kell a kinyomtathatóságot, a részleteiben történő, adatvesztés és adattorzulás nélküli kimásolhatóságot, valamint a betekintés, letöltés, nyomtatás, kimásolás és hálózati adatátvitel díjmentességét.
E kérdésben a NAIH korábban, a megkeresésünkre adott tájékoztatásában azt is megerősítette, hogy a vagyonnyilatkozatoknak az önkormányzat honlapján kialakított külön menüpontban, PDF-dokumentumként történő elérhetővé tétele megfelelő közzétételi megoldás.
A közzététel nem mérlegelés kérdése – annak elmaradása is jogsértő
Az Mötv. 39. § (3) bekezdése egyértelmű kötelezettséget állapít meg: a vagyonnyilatkozatot a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A törvény alapján közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala tehát nem az önkormányzat mérlegelésétől függ.
A közzétételi kötelezettség teljesítését több oldalról is ellenőrizhetik.
Az Infotv. alapján a NAIH-nál bárki vizsgálatot kezdeményezhet a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog megsértése miatt és a Hatóság hivatalból is indíthat vizsgálatot.
Jogsértés esetén a NAIH felszólíthatja az adatkezelőt annak megszüntetésére, eredménytelen felszólítás esetén pedig bírósági eljárást is indíthat.
Az Mötv. szerinti kötelezettség teljesítését a kormányhivatal a helyi önkormányzat törvényességi felügyelete keretében is vizsgálhatja.
Jogszabálysértés esetén törvényességi felhívással élhet, ismételt kötelezettségszegés esetén pedig törvényességi felügyeleti bírság alkalmazásának is helye lehet.
Az Mötv. kifejezetten rögzíti, hogy a jogszabálysértő állapot folyamatos fenntartása is ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének minősül.
A jogi kockázatot tehát nem önmagában a törvény alapján nyilvános vagyonnyilatkozat szabályszerű közzététele, hanem a kötelező közzététel elmulasztása is jelentheti.
Természetesen a közzététel előtt gondoskodni kell azoknak az adatoknak a felismerhetetlenné tételéről, amelyek nyilvánosságát jogszabály nem írja elő.
A közérdekből nyilvános adatok további felhasználására is figyelni kell!
A NAIH hangsúlyozza, hogy bár a vagyonnyilatkozatban szereplő közérdekből nyilvános személyes adatokat bárki megismerheti, azok további terjesztése során is érvényesül a GDPR célhoz kötöttségének követelménye. A közérdekből nyilvános személyes adatok visszaélésszerűen nem használhatók fel!
Készítette: IP Monitoring Kft.
Kérjük az érdeklődőket, hogy a tartalommal kapcsolatos kérdéseikkel, kéréseikkel adatvédelmi tisztviselőikhez forduljanak!
Kereshető munkatársaink:
- Dr. Neuwirth Barbara adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, adatvédelmi szakmai vezető +36 30 525 2526 - dr.neuwirth.barbara@ipmonitoring.hu
elsősorban adatvédelmi tisztviselői szerződéssel rendelkező ügyfeleink számára - Dr. Gergelyné dr. Bodnár Márta adatvédelmi szakértő +36 20 521 8950 - dr.bodnar.marta@ipmonitoring.hu
elsősorban GDPReg adatkezelési rendszer felhasználók számára - Dr. Kresák Réka compliance szakjogász, adatvédelmi szakértő +36 30 436 42 88 - dr.kresak.reka@ipmonitoring.hu
elsősorban GDPReg adatkezelési rendszer és eJelent bejelentés kezelő rendszer felhasználók számára
Hivatkozott jogszabályok:
- NAIH – Tájékoztató az önkormányzati testületek tagjai által tett vagyonnyilatkozatok kötelező közzétételéről
- 2026. évi XVIII. törvény az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról (Módtv.)
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.)
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.)